Blog

AZ ORVOSI KANNABISZ CSÖKKENTHETI AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYEREKEK VISELKEDÉSI PROBLÉMÁIT

Zé
2022.02.04 21:00

A kannabinoidok egyik fajtája  csökkentheti a súlyos viselkedési problémákat értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél

British Journal of Clinical Pharmacology

Egy új tanulmány szerint a CBD, a kannabinoidok egyik fajtája a ​​kannabisz növényban, csökkentheti a súlyos viselkedési problémákat értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél és serdülőknél.

A Murdoch Children’s Research Institute (MCRI) által vezetett és a British Journal of Clinical Pharmacology folyóiratban közzétett kísérleti tanulmány klinikailag jelentős változást mutatott ki a résztvevők ingerlékenységében, agressziójában, önbántalmazásában és kiabálásában. A beavatkozást a legtöbb vizsgálatban résztvevő biztonságosnak és jól tolerálhatónak találta.

A randomizált, kontrollos vizsgálatban nyolc, 8-16 éves, éves résztvevő vett részt, akik nyolc héten keresztül CBD-t vagy placebót szedtek. A résztvevőket gyermekklinikákról vették fel, kórházi, valamint magán gyermekorvosi praxisokból.

Bár a kísérleti tanulmány nem volt elég nagy ahhoz, hogy végleges kijelentéseket tegyen, a korai eredmények határozottan támogatják a nagyobb nyomonkövetéses vizsgálatot. Csak egy nagyszabású, randomizált, ellenőrzött vizsgálat hozhatja meg azokat a végleges eredményeket, amelyek szükségesek a felírási és klinikai gondozási irányelvek megváltoztatásához. A kutatók nagyszabású tanulmányt terveznek az eredmények végleges tesztelésére.

A kutatók emellett finanszírozást keresnek az orvosi ​​kannabisz hatékonyságának további kutatására olyan fejlődési rendellenességekkel küzdő gyermekeknél, mint az autizmus és a Tourette-szindróma.

Daryl Efron egyetemi docens, az MCRI klinikus-tudósa, aki a tanulmányt vezette, azt mondta, hogy ez volt az első CBD-vel végzett vizsgálat, amelyben értelmi fogyatékos gyermekek és serdülők súlyos viselkedési problémáit kezelték. A résztvevők többsége autista is volt.

 

A tanulmány megállapította, hogy a CBD általában jól tolerálható, és nem jelentettek súlyos mellékhatásokat. Minden szülő arról számolt be, hogy javasolná a vizsgálatot a hasonló problémákkal küzdő gyermekes családoknak.

Professzor Efron egyetemi docens elmondta, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek és serdülők súlyos viselkedési problémái, például ingerlékenység, agresszió és önbántalmazás, jelentős mértékben hozzájárultak a funkcionális károsodásokhoz, a tanulási lehetőségek kihagyásához és az életminőség romlásához.

Elmondta, hogy ausztrál gyermekorvosok hagyományos pszichotróp gyógyszereket, köztük antipszichotikumokat és antidepresszánsokat írtak fel az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok csaknem felének, annak ellenére, hogy hatásosságukra korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy ezeknél a betegeknél mennyire nehéz kezelni a viselkedési problémákat, új, biztonságosabb beavatkozásokra volt szükség ennek a rendkívül sérülékeny betegcsoportnak a kezelésére – mondta.

“A jelenlegi gyógyszerek nagy kockázatot hordoznak a mellékhatások kialakulásában, mivel az értelmi fogyatékossággal élő emberek kevésbé tudnak a mellékhatásokról beszámolni” – mondta. “Az antipszichotikumok gyakori mellékhatásai, mint például a súlygyarapodás és a metabolikus szindróma, óriási egészségügyi hatással bírnak egy olyan betegcsoport számára, amelynél már fokozott a krónikus betegségek kockázata.”

A CBD már most is egyre gyakrabban alkalmazzák számos egészségügyi és pszichiátriai állapot kezelésére felnőtteknél és epilepszia kezelésére gyermekeknél.

Prof. Efron elmondta, hogy a szülők és az orvosok intenzív érdeklődést mutattak az ovosi ​​kannabisz iránt, mint az értelmi fogyatékos fiatalok súlyos viselkedési problémáinak kezelése.

“Az értelmi fogyatékos és súlyos viselkedési problémákkal küzdő gyermekek szülei egyre gyakrabban kérdezik a gyermekorvosokat, hogy hozzáférhetnek-e gyermekük orvosi ​​kannabiszhoz, és néhány szülő arról számolt be, hogy ellenőrizetlen kannabisz termékeket adnak gyermekeiknek” – mondta.

“Azt is tapasztaltuk, hogy sok orvos nincs felkészülve arra, hogy ilyen beszélgetéseket folytasson pácienseivel.” A The Royal Children’s Hospital, a University of Melbourne és a Monash University kutatói is hozzájárultak a tanulmányhoz.

Forrás:
https://www.sciencedaily.com/releases/2020/06/200624100039.htm